Problémás alapanyagok avagy 2020 kaja "mumusai"

Mit ne együnk és miért ne?

Mint a '90-es években a margarin vagy a tojás, most is meg vannak azok a rossz hírű, "bőnösnek" vagy egészségtelennek kikiáltott élelmiszerek és alapanyagok, ami most épp az aktuális ördögtől való és mindenáron kerülendő.

Már a sarki non-stopban is külön gluténmentes polc van, mindenki "tejérzékeny" - ha nem akkor is, és egy süti már nem is süti ha nem paleo - de mi van igazából a divatdiéták és érzékenységek mögött?

Tényleg problémásak ezek vagy csak valakik nagyon jól keresnek azzal ha azt hisszük?

Nos, igen és igen.

Valóban van pár élelmiszer, ami a tudomány és a kutatások jelenlegi állása szerint nem igazán ajánlott - érzékenységektől, diétától, fogyókúrától függetlenül szinte senkinek.

Mindegyikről elég hosszan lehetne taglalni, hogy mi a gond vele - és ezt a későbbiekben meg is teszem majd egyesével, részletesebben - most csak a lényegre törekedve rövide(bbe)n összefoglalva, aminek a fogyasztását érdemes megfontolni:

Gabonafélék és glutén

Gluténérzékenynek lenni ugyan most épp divatos "hobby", de egyébként a jelenség nem kitaláció - egy tényleg létező, egyre többeket érintő, komoly problémáról van szó.

Az érzékenységtől eltekintve (ami egyébként a lakosság egyébként elég magas, 30-45%-os arányát érinti) a gond az, hogy a búzafélék erős toxinokat és egyéb olyan anyagokat termelnek, amik károsítják az emésztést és nélkülözhetetlen makro- (fehérje) és mikrotápanyagok (ásványi anyagok) felszívódását. Kutatások támasztják alá, hogy a gliadin (a fő búzafehérje) fogyasztás MINDEN esetben sérti a bélhámot, függetlenül attól, hogy valakinél van-e diagnosztizált (hagyományos értelemben vett) cöliákia vagy sem. Ez pedig nem csak áteresztő bélszindrómát, de autoimmun-folyamatok elindulását is eredményezheti. Nem véletlenül kerül szóba egyre többször a glutén egyéb, autoimmun betegségekkel összefüggésben, mint pl. sclerosis multiplex, Hashimoto, stb.

Tejtermékek

A tejnek és a tejtermékek többségének nemcsak a hormontartalma megkérdőjelezhető (mitől is lesz a 15 kg-s borjúból 500 kg-s marha és vajon mit okoz ez a Te szervezetedben..), de rém-magas az inzulin-igényük is. Sokkal magasabb, mint amennyit a szénhidrát-, azaz a laktóztartalmuk indokolna. Ez brutális munkára készteti a hasnyálmirigyet (inzulintermelés), ami számos probléma melegágya - ezekről bővebben máskor, most a fogyaszthatóság érdekében maradjunk annyiban hogy nagyon nem jó

Ha pedig ez együtt történik gabonafélék fogyasztásával, akkor ez a negatív inger többszöröződik..

Ez a hatás fermentálással (erjesztéssel - ld. sajt vagy vajkészítés) némileg tompítható ugyan, de ettől még ezek sem lesznek egészségesnek mondható ételek. Egyébként minimum elgondolkodtató, hogy nem nagyon van olyan egészségesnek tekinthető népcsoport, amely megfelelő előkészités, fermentálás nélkül, nyersen fogyasztana tejtermékeket nagyobb állattól, mint az ember...

Így ha valaki épp véletlenül még emészti is a tejet (ez Európában egyébként 10 emberből kb. 2-3, a többi nem, és nagy része nem is tudja magáról) - ezt akkor is érdemes figyelembe venni - pláne ha valaki inzulinrezisztens, esetleg már cukorbeteg.

Cukor

Méreg. Élelmiszeripari hulladék. Pont. Könyveket lehet írni (és írtak is) arról hogy mit okoz a szervezetben...én most itt nem mennék bele mélyen, de a nyilvánvaló cukorbetegség mellett erőteljesen összefüggésbe hozható a rák, skorbut, candida, magas koleszterin, különböző gyulladások, depresszió és egyéb mentális problémák kialakulásával, csak hogy párat említsek.

Az csak egy dolog, hogy teljesen haszontalan, üres kalória, ami durvább, hogy a fogyasztása rosszabb, mint ha semmit sem ennénk. Ahhoz ugyanis hogy meg tud emészteni, a szervezettől értékes vitaminokat és ásványi anyagokat kell elvonnia a méregtelenítéséhez és kiválasztásához.

Side note, a társadalom jó része - pláne ha a túlsúlyosakat nézzük - édességfüggő, márpedig ez önmagában állhat a fogyás útjában. Igen, az édesítős csoki is. Mert ugyan a cukrot kivontuk, de az édes ízt nem. A csapda pedig itt van, mert ez akkor is erős inzulinreakciót vált ki, ha nem jár cukorbevitellel. Ez pedig folyamatosan éhessé tesz, csakhogy a legkisebb bajt említsem azok közül amit okoz.

Hidrogénezett olajak, zsírok

Az egészségesnek mondott növényi olajok nagy többsége - legyen az étolaj, margarin, mogyoró-, tökmag-, kukorica-, szója- vagy repceolaj - emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Röviden és egyszerűen, a rendkívül magas Omega–6 tartalmuk miatt súlyos, az egész szervezetet érintő gyulladásokat okozhatnak, ez pedig sok komolyabb probléma melegágya lehet: szív-és érrendszeri, autoimmun betegségek, stb.

Az emberi szervezetben az esszenciális, azaz létfontosságú zsírsavak aránya - Omega-3 és Omega-6 - nagyon fontos és ezt az egyensúlyt nem lenne ildomos borogatni, márpedig az átlag nyugati populáció szervezet jóformán csak Omega-6- al találkozik (magas zsírtartalmú húsok, tejtermékek magvak, stb.)

Dehát akkor nincs is zsíradék, ami "maradhat"..? De, pár azért akad: olívaolaj, kókuszzsír, a kakaóvaj és a pálmamag-olaj például.

Koffein

A koffeinnek bár számos pozitív hatást is tulajdonítanak, de emellett - és erről már jóval kevesebbet hallani - egy nagyon erős növényi toxin ami függőséget okoz, így a nagy mennyiségű fogyasztása minimum megkérdőjelezhető.

A köztudatban az van, hogy a koffein pörgeti az anyagcserét és zsírégető hatású.

A valóság pedig az, hogy koffein rövid távon valóban pörget. Hosszú távon pedig kimerít. Több hormontermelő szervre, így pajzsmirigyre és a mellékvesékre is rendkívül rossz hatással van, először stimulálja, majd a kifáradásukat, ezáltal az alultermelésüket okozza. Nem mondom, hogy akkor most soha többet kávé, de a második csészét (és minden ezutánit) azért már érdemes megfontolni...

Szója

A szója elég ellentmondásos, egy időben ódákat zengtek róla (azt most hagyjuk, hogy kiknek milyen érdeke áll emögött..) és szuperegészségesnek pórbálták beállítani, de sajna nem az. Bár sok függ a feldolgozási és fogyasztási formától, de - a többi babfélével és hüvelyessel együtt - szintén javasolt kerülni, mégpedig a nagyon magas fitinsav- és lektintartalma miatt.

A fitinsav (fitát) az értékes tápanyagok felszívódásában zavart okoz, mint például a vas, a lektin pedig gyulladásokat okozva áteresztő bélfalat eredményezhet, az áteresztő bél pedig mint már korábban szó volt róla, autoimmun betegségeket.

Általában az egész hormonrendszerre sincs jó hatással, de a női szervezetre meg kifejezetten gáz.

Gyümölcsök

Nemár,még a gyümölcs is...? Ez most talán meglep, de igen. A savanyúbb, alacsony fruktóztartalmú gyümölcsök, kis mennyiségben azért beleférnek.

A gond a nagyobb adagnál és a magasabb fruktóztartalomnál kezdődik.

Ezt is lehetne bőven fejtegetni, de csak a lényegre koncentrálva, mi a para a fruktózzal? Egyrészt, emelkedett húgysav-szintet okoz. Ez azért problémás, mert ez ezt emésztő enzim híján nem tudjuk lebontani, így a húgysavkristályok felhalmozódnak az izületekben, és intenzív fájdalmat okoznak – ez a köszvény.

A másik gond pedig, hogy a többi szánhidrát forrással ellentétben a szervezet nem tudja cukorrá bontani, tárolni és energiaként felhasználni sem (nem, sport előtt és után sem!), így a gyümölcsökben lévő fruktóz csak a májig jut el. Itt, ha telítődik, a felesleg egyenesen a zsírdepókba megy.

Hogy ezt elkerüljük, érdemes a napi fruktóz bevitelt 30-40 g-ban maximalizálni, és egy étkezés során nagyjábl 10-15 g-nál többet nem bevinni.

Hát, rövidre épp így sem sikerült, pedig még így is csak nagyon a felszínt kapirgáljuk.

Számodra melyik a meglepő a listában? Írjátok meg ha valamelyikről szívesen olvasnátok bővebben, és azzal kezdem a kifejtést

Problémás alapanyagok avagy 2020 kaja "mumusai"