Fogyás és kalóriák versus minőségi étkezés
1 kalória = 1 kalória? Minőség agy mennyiség?
ÉTREND
1 kalória = 1 kalória?
Minőség vagy mennyiség?
Fogyni szeretnél. Azt már tudod, hogy ehhez kevesebb kalóriát kell bevinned, mint amennyit elégetsz. Termodinamika 1. törvény. Ha valami, ez biztos.
Vagy...biztos?! Kicsit elbizonytalanodtál, újabban már azt hallod, hogy nem is kalóriát kell számolni, mert igazából a makró-arány ami számít (makrotápanyagok: zsír, szénhidrát, fehérje)
Akkor most hogy is van ez?!
Bibliákat lehetne írni a témában, de a lényegre szorítkozva:
fogyás témakörben ez a két fő nézőpont tartja magát - és néz egymással farkasszemet - mostanság:
Amíg a kalóriaszükségleted alatt van a napi energiabeviteled, mindegy mit eszel, fogyni fogsz (IIFYM - "If it fits your macros" néven is fut a teória)
Vagy, egyél bármilyen keveset is, ha az étrended főként sült krumpliból, csokiból és kólából áll, az - különböző hormonális folyamatokon keresztül - olyan hatással lesz a szervezetedre, ami akadályozza a fogyást. Míg ha nagyrészt feldolgozatlan ételeket fogyasztasz, akkor súlyt veszítesz, még ha mennyiségben többnek is tűnik.
Keményen küzd egymással a két tábor, ha keresel, valószínűleg pont ugyanannyi "bizonyítékot" találhatsz az egyikre, mint a másikra. Céltól függően sokféleképp lehet csűrni-csavarni kutatási eredményeket, ugye...
Mesélnék viszont egy ilyen kitatásról a témában, amit nehéz félreértelmezni.
Egy olyan kísérletről van szó, ahol a csoport egyik része 2 héten át zsírszegény görög joghurtból, pulykás szendvicsből, chipsből és light szénsavas üdítőből álló diétát kapott, míg a kontrollcsoport menüje csak és kizárólag feldolgozatlan ételekből állt (lásd képek)
Habár az első menü sem a legszemetebb, amit el tudok képzelni - mondjuk úgy, csak átlagos nyugati étrend - mégis, a kísérlet végére az ezt fogyasztó csoport nagyjából 1kg-t hízott, míg a másik csoport tagjai átlagosan ugyanennyit fogytak.
Mindezt annak ellenére, hogy a kalóriák, a makrók (fehérje, zsír, szénhidrát) és a sótartalom is megegyezett. (Ami azért fontos, mert a szénhidrát és sótartalom külünbözése esetén pusztán ennek is betudható lett volna az eltérés a vízvisszatartás miatt - így ez kiesett.)
Meglepő..?
Lehet, hogy akkor nem az a kérdés, hogy "mennyit kellene enni?", hanem, hogy MIT?
A tanulság azt hiszem elég egyértelmű.
Azt azért nem állítom, hogy a mennyiség egyáltalán nem számít, az egészségesnek kikiáltott, feldolgozatlan ételektől is simán el lehet hízni (Mikor toltál be utoljára szemrebbenés nélkül egy nagy zacskó mogyorót együltő helyedben...?! Naugye. Önmagában csak azzal lehet hogy bevitted a napi kalóriszüségleted felét - vagy akár az egészet, zacsómérettől függően )
Ugyanakkor a fogyásnak nem számolgatáson kéne alapulnia. A legtöbb embernek ez már csak pszichológiai szempontból sem működik, legalábbis hosszú távon biztosan nem.
Ezért nem pártolom a kizárólag erre építő módszereket, és ezért nem is fogok Neked ha kéred sem, pontról pontra, grammra betartandó diétát / étrendet írni sem. (Se 90 napost, se Atkinst, se káposztalevest és hasonló agymenéseket.)
A megoldást én a "mennyit" helyett a MIT oldaláról közelíteném. És nem, nem kell jégsalátán meg káposztán sínylődni életed végéig. De egy kis odafigyeléssel simán ki lehet alakítani egy olyan fenntartható, egészséges egyensúlyt, ahol a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad
Akit bővebben érdekel a téma:
https://www.youtube.com/watch?v=EpRrD58Ah3Q...
(Ugyan a doktor úr prezentációs stílusa kissé, khm..nehezen befogadható , de sok érdekes dologról beszél)
(Forrás: nutritionfact.org live presentation, 2019. december
Fogyás és kalóriák versus minőségi étkezés
