MOZGÁS és/vagy (?) ESZTÉTIKUS TEST

Karanténtanulságok...

Ígértem hogy mesélek kicsit, hogy bennem, nálam mi változott az elmúlt időkben...sok minden, de ha már ez egy sport és életmód témájú oldal, a sportolói és edzői mivoltomban releváns változásról írnék.

Szóval...Újra szerelmes lettem. "Visszaszerettem" a mozgásba.

Na nem mintha valaha is kiszerettem volna belőle, csak a miértet és a lényeget sokszor már elhomályosította a megszokás.

Most viszont a #maradjotthon megálljt parancsolt és új irányokba vitt.

A megszokott napi edzésrutinból kiesve máshol és máshogy kellett új lehetőségek, kihívások után nézni. Így elkezdtem kinyitni a fókuszt, és elindult a kísérletezés. Ismerkedés új mozgásmintákkal, technikákkal, mozdulatokkal.

Az ezerszer ismételt gyakorlatokat leváltották új megközelítések, a gépeket és súlyokat más sportágból ellesett mozdulatok, a korábbi edzéstervet mozgásminták elemzése és korrekciója, az ismétlésszámokat a funkcionálisabb mozgás.

Ez persze még önmagában annyira nem új; már jó ideje egy holisztikusabb, divatos (és elcsépelt) szóval funkcionális szemlélettel állok az edzésekhez: az integrált, természetes és helyes mozgások elsajátítását és helyreállítását minden esetben előrébb valónak tartom annál, hogy minél előbb, minél jobban szétszedjük magunkat a teremben, kerüljön ez bármibe - ez most csak megerősödött.

Ez nyilván nem azt jelenti, hogy ne növelnék ellenállást, nehézséget, intenzitást amint szükséges és lehetséges - csak hogy nem ez a kiindulópont. Nem elsősorban izmokat edzünk, hanem mozdulatokat gyakorolunk. Nem diszfunkcióra gyúrunk.

És hogy akkor mégis hol itt az újdonság?

Az utóbbi időben volt szerencsém ismét részt venni néhány képzésen és ezen kívül is sok időt töltöttem különböző, általam eddig kevésbé űzött edzéstechnikák tanulmányozásával amik egyszercsak elkezdték tágítani a teret.

Sok inspiráció jött, sok irányból: a Calisthenics, szertorna, Spartan Bodyweight, Ground Force Method vagy Primal Movement...csak hogy párat említsek.

Ezekben a látszólag különböző, más irányból érkező műfajokban egy nagyon fontos dolog a közös: mind a saját testünkkel való természetes mozgásra, mozdulatokra építenek - ezáltal egy teljesen más, testformáláson jóval túlmutató, (test)tudatosabb, test helyett mozgás-fókuszú szintre emelve az edzéseket.

Egy olyan szintre amit - bár azt gondoltam a táncból régóta hozok - de aminek most számomra is meglepő, új távlatai és mélységei nyíltak. Mert ezek a mozgásformák nem csak inspirálóak, de kőkemény alázatra is tanítanak.

És ez az ami a mai értelemben vett klasszikus "gyúrás" fókuszú fitneszből nekem nagyon hiányzik.

A MOZGÁS tisztelete az izmok helyett.

Mert ez így már korántsem csak külsőségekről és esztétikus testről szól, annál jóval tovább mutat.

És ahogy egyre mélyebbre ásom magam egy-egy új technikába, úgy nyűgöz le újra és újra az emberi mozgásképesség - sportágtól függetlenül. És elképesztően inspirál.

És így érünk körbe, így formálódtak bennem egymásra épülve és egymást erősítve az elmúlt hetek hatásai és mutatnak a különböző műfajok, sportok, rész-egységek mind egyazon irányba.. Így lesz ismét maga a mozgás a fontos, a mivel, hogyan, mennyivel helyett.

És itt a lényeg - mert a nagy "aha" élmények és kísérletezgetés közben nem mellesleg a mozgáshoz való viszonyom visszatalált a helyére, a gyökeréhez - az önmagáért, a mozgás öröméért való mozgáshoz.

Amikor nem azért edzel, mert ezt szoktad meg és mert "kell"... hanem mert TUDSZ. És kívánom, - és azon leszek - hogy ezt minél többen megtapasztalhassátok.

MOZGÁS és/vagy (?) ESZTÉTIKUS TEST